SZUVERENITÁSINDEX ’25 címmel szakmai bemutatót tartott a Szabad Európa Intézet. A rendezvényen köszöntőt mondott Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, előadást tartott Bóka János európai ügyekért felelős miniszter, Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója, valamint Hidvégi Áron Arnold, a Szabad Európa Intézet kutató munkatársa. Az esemény háziasszonya Petri Bernadett, a Szabad Európa Intézet kutató munkatársa volt.
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, nagy támadás alatt áll a nemzeti szuverenitás, nemcsak a magyar, hanem valamennyi európai nemzeté. Az EU, főként a nyugati országok vezetői „birodalmasítani” akarják az uniót egy olyan korban, amikor látványosan bomlanak fel a világban a birodalmak – mutatott rá. Emiatt „aszinkronitásban” van Európa – tette hozzá.
„Meg kell védenünk a függetlenségünket és a nemzeti szuverenitásunkat” – jelentette ki a főigazgató. A nemzeti érzés, nacionalizmus ereje az a 21. századi vezérlőeszme, ami újraszervezi a nemzetek életét – húzta alá.
Schmidt Mária azt mondta, fontos, hogy készüljön minden évben egy ilyen index, amit fel tudnak kínálni más országoknak is. „Nézzük meg együtt, hogy érdemes-e a 21. század második évtizedében birodalmasító szándékokkal hozzáállni Európa modernizálásához, vagy inkább a szuverén nemzetállamok megerősítésén keresztül érdemes gondolkodnunk Európa jövőjéről” – fogalmazott.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Szabad Európa Intézet Szuverenitásindex ’25 című szakmai bemutatóján arra hívta fel a figyelmet, az európai integráció olyan szakaszába érkezett, amikor létre kell hozni a tagállami szuverenitásvédelmi rendszer érdemi eszközrendszerét.
A tárcavezető úgy fogalmazott: szuverenitás nem elvont intellektuális probléma, hanem napi szinten felmerülő politikai és nemzetstratégiai kérdés.
A miniszter szavai szerint abból kell kiindulni, hogy a nemzet érték. Minden politikai cselekvést abból a szempontból kell megvizsgálnunk, hogyan szolgálja a nemzet megmaradását – hangsúlyozta, hozzátéve: a nemzetstratégiai célok megvalósításához a nemzetállamok nélkülözhetetlenek, a szuverenitás tehát alapvető kérdés.
Bóka János azt mondta, nemzeti politika szempontjából az európai integráció nem cél, hanem a nemzet és nemzetállam túlélésének eszköze a 21. században. De nincs konszenzus az európai vezetők között, éles politikai választóvonal van a szuverenisták és a föderalisták között – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: az európai politikában ma ez az alapvető választóvonal, rendezőelv a hagyományos jobboldali-baloldali, konzervatív-liberális ideológiák helyett.
Bóka János rámutatott: az Európai Unión (EU) belül nincsenek fékek és ellensúlyok, de ez nem ment fel minket attól, hogy lépéseket tegyünk a szuverenitás védelme érdekében. Mint mondta, védekezni kell az ellen, hogy az EU túllépje a hatásköreit, politikai és pénzügyi nyomást gyakoroljon tagállami hatáskörbe tartozó területeken, valamint ellen kell tartani a tagállami demokratikus folyamatokba történő beavatkozási kísérleteknek.
Fontos feladatnak nevezte a tagállami alkotmányos eszközök továbbfejlesztését és a politikai konfliktusok felvállalását az európai intézményekkel szemben. Megoldást jelenthet az intézményi gyakorlatok reformja, az erre vonatkozó javaslatokat napirenden kell tartani – jegyezte meg a miniszter, aki szerint a Szabad Európa Intézet áltat készített Szuverenitásindex ehhez a munkához nyújt segítséget, mert felvázolja a trendeket, ad egy problématérképet.
Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója arról beszélt: a szuverenitásindex – úttörő vállalkozásként – 38 ország, plusz az EU szuverenitását elemezte.
Ki kell építeni azt a szellemi közeget, ahol erről nyíltan értelmesen, leíró, magyarázó módon lehet beszélni – hangsúlyozta, felidézve: korábban nemzeti érdekekről beszélni vagy azokat elemezni szentségtörésnek számított, a közbeszéd kitiltotta ezeket a fogalmakat.
Az igazgató közölte: az indexet úgy állították össze, hogy a referenciaszám Magyarország, „mert itt folyik jelen pillanatban a szuverenitás kiteljesítésének legnagyobb szabású kísérlete.”
Szájer József elmondta, hogy az ábrákkal, grafikonokkal ellátott index már elérhető online formában a Szabad Európa Intézet honlapján.
Hidvégi Áron Arnold, a Szabad Európa Intézet kutató munkatársa hangsúlyozta: a szuverenitás a függetlenség megőrzésének képessége. Az a képesség, hogy a nép, a demokratikus többség akarata érvényesülhet a kormányzati döntésekben – magyarázta. „Egy nemzet ereje abban áll, hogy képes ellenállni a külső nyomásnak, és meg tudja védeni saját szabadságát” – húzta alá, megjegyezve: nem kell nagynak lenni ahhoz, hogy valaki független maradhasson.
Hidvégi Áron Arnold közölte, az intézet által készített index 36 kérdés mentén méri az országok szuverenitását, azt vizsgálva, hogy egy-egy területen mennyire érvényesül a nemzeti kontroll a külső befolyással szemben. Hangsúlyozta: a kiadvány „nem ítélkezik”, nem mondja meg, hogy egy döntés jó vagy rossz, csak megmutatja a döntés szuverenitás erősítő vagy csökkentő hatását.
„Szerintem ez az index segít megérteni azt a nagy stratégiát, amely mentén a magyar kormány dolgozik, segít megérteni a 2026-os választások tétjét” – jegyezte meg.
MTI/Szabad Európa Intézet